Csenobil Látogató Központ volt a MOME Tervezőgrafika szak által kiadott fiktív feladat fókuszában, mely során kutatni, koncepciót alkotni, arculatot építeni és egy interaktív installációt kellett készíteni. 

Csenobillal kapcsolatban két dolog foglalkoztatott leginkább. Egy inkább az ember által létrehozott és egy a könyezetben létrejövő szisztémából indultam ki. Az volt az alap hipotézisem, hogy ha nem létezne sugárzás, akkor nem is lenne jelentős esemény Csenobil, mivel egy üzemi baleset során egy ember meghalt volna egy robbanásban és az élet ment is volna tovább. Ezt tovább vezetve azért eljuthatunk rengeteg tételen keresztül ahhoz, hogy ha nem létezne sugárzás akkor a földön sem lenne élet. Ettől függetlenül a sugárzást találtam továbbra is az egyik legjelentősebb dolognak, mivel rengeteg mindenre volt hatással Csenobil esetében. Így tovább kutattam a sugárzás vizuális megjelenési formái után, így jutottam a röntgenhez, majd ezután kezdett érdekelni, milyen formában jelenhet meg a természetben. Azon az elven ahogy a csenobili erőmű fényt bocsátott ki a robbanás következtében, ugyan azon az elven jött létre, mint ahogy a napből érkező sugárzást elnyelő légköri részecskék fényt bocsátanak ki, melyet sarki fényként ismerünk. 

Mi tette lehetővé, hogy bekövetkezzen az erőműben a hiba? Ebben közrejátszott az amúgy képzetlen munkaerő; a korábban eltolt teszt, mely által kitüntetést kapott az építésért és üzemeltetésért felelős igazgató; és az RBMK reaktor tervezési hibája, melybe költségcsökkentés címszóval grafitot alkalmaztak más megbízhatóbb anyag helyett. Ezek a politikai döntések főként azért következnek be, mivel a döntéshozók, nem vesznek aktív részt a hozzáértő tudósok/szakértőkkel való egyeztetésben. Másik fő elem amelyre fókuszálok éppen ezért a vezetői felelősségvállalás és az aktivitás.

A látogató központom főként különböző időszakos kiállításokon keresztül ismerhetjük meg a történéseket, melyek a történéseknek megfelelően más-más módon manipulálják a történtek a bemutatását. Ebből adódóan egy viszonylag kevés arculati elemből építkező fix arculattal rendelkezik csak az általam kitalált látogató központ, melyet legerőteljesebben az adott időszakos kiállítás befolyásol majd vizuálisan a maga tematikájához. (Elég alap helyzetté vált, hogy mára elég kevés esetben tudunk hosszú években mérhető intervallumokra arculatokat tervezni, mert az emberek/marketingesek/vezetők ezeket amilyen hamar megszeretik olyan hamar meg is utálják). Ebből az alapvetésből indul ki, hogy a jelenleg használt minták, csak a jelenleg zajló általam kitalált kiállítás arculatát adják. 

Ennek megfelelően én egy kevés megkötést tartalmazó arculat mellett tettem le a voksomat, hogy azt nagyobb befolyása alá tudják hajtani az időszakos kiállítások arculatai. A Chenobyl Visitor Center logotípia egyre kisebb alakot ölt, először felsőindexes piktografikus formává válik a két szó majd a CHERNOBYL szó is tovább szűkül és a sugárzás jelöléséhez használ Y - gamma szimbólum marad csak meg.

Az installáció a fentebb említett két helyzetre fókuszál. Úgy képzeltem el, hogy ha megállunk az installáció előtt, akkor a vetített vizualizáció eltűnik, de amint tovább mennénk vagy megmozdulnánk újra elkezdene mozogni reagálva a fizikai aktivitásra. Ez a projekció főként a sarki fényből és olyan vizuális formákból építkezne, melyek a sugárzáshoz kötődnek. Ezzel reflektálva a vezetői felelősségvállalásra és az aktivitás szerepére. A tartalmakat az installáció közelében a látogató központ saját applikációján belül énék el a résztvevők.

A kiállításokat havonta más és más kurátor állítaná össze az általa preferált perspektívából bemutatva a csenobili atomkatasztrófa történetét. A Csenobil Látogató Központ ezzel a működési mechanizmussal emlékezne meg a katasztrófát párhuzamosan lekövető kommunikációs zavarról.  

116974
116973
116976
116978
116972

© Weiszer Márk 2021 | Minden jog fenntartva.